A lengés az menő?

– Na, ezt figyeljétek! – mondta András, majd nekirugaszkodott és pattogni kezdett az úton. A zöld Opel Astra úgy ugrált, hogy olyat még nem láttak a többiek. András nemrég költözött az utcába, és különleges képességével azonnal belopta magát az ott lakó autók szívébe. Sokan hallottak már olyan autókról, akik a földön húzzák a hasukat, de ha kell, akkor akkorát tudnak ugrani, hogy majd felborulnak. Azokat azonban speciálisan ugrálásra építették. András azonban csak egy hétköznapi autó volt, senki sem tudta, hogyan képes így pattogni.

Éppen egy újabb mutatványt készülődött bemutatni, amikor megjelent Döme, az autószerelő. Még sosem találkozott Andrással, kíváncsian figyelte, mi folyik itt.
– Figyeld csak Döme, milyen szuper produkciót tud – dicsérte Szabolcs, az öreg Saab az új szomszédot. András újdonsággal próbálta meglepni a vendéget, az útpadkáról leugratva hosszasan himbálta a fenekét. Boldog volt, hogy végre megint valakit elkápráztathat és várta, vajon mit szól a szakember.
– Jó ugye? – lelkendezett Berci, a bogár. Ő el sem tudta képzelni, hogy valaki ilyen jól rugózzon.
Döme viszont egyáltalán nem volt elkápráztatva.
– Hát gyerekek, ez nem játék, nagy itt a baj – mondta. – András összes lengéscsillapítója tönkrement.
– Nem is kell nekem lengéscsillapító, nem akarok én csillapítani semmit! Így menő! Senki sem tud ilyet – háborgott András és úgy érezte, Döme el akarja rontani a játékát.
– A közlekedésben nincs menősködés, mert nemcsak saját magaddal játszol, hanem a többiekkel is. Ha valami butaságot csinálsz, akkor nemcsak te sérülhetsz meg, hanem olyanok is, akik nem akartak veled játszani, másokban is kárt okozhatsz. Ha menő akarsz lenni, azt a versenypályán teheted meg. De ilyen állapotban oda sem érdemes menned.
– Még, hogy nem? Nem csak az utcán, a versenypályán is menő vagyok!
– Hát jól van – mondta Döme – nincs messze innen egy kicsi pálya, próbáljuk meg. Én az zöld Wartburg Transszal megyek, jó lesz ellenfélnek, ugye?
– Jó hát – mosolygott András. Bár még sosem volt versenypályán, de biztosan tudta, számára a kisteherautó nem ellenfél.

A versenypályára érve megállapodtak, hogy csupán egyetlen egy kört mennek, olyan gyorsan, ahogy tudnak. Berci számolt: 3, 2, 1, vigyáz, kész, rajt! András teljes gőzzel indult, csikorogtak a kerekei és pattogott az úton. Kicsit csodálkozott is rajta, mert most nem akart pattogni, de mivel így is rengeteg előnyt szerzett a rajtnál, nem foglalkozott vele. Teljes gázzal rohant az első kanyar felé. A zöld kisteherautó komótosan indult, nagyon úgy nézett ki, itt már eldőlt a végső sorrend.
András a kanyart nagy sebességgel kezdte, de ahogy kanyarodott, érezte, valami nem stimmel. Az autó elkezdett imbolyogni, sőt nemcsak imbolyogni, hanem elkezdet pattogni. Pedig egyáltalán nem szeretett volna pattogni, és nem szerette volna rázni a fenekét sem, de most a kerekei alig érték az aszfaltot, úgy pattogott. Pillanatok alatt elvesztette az irányítást és lesodródott az útról. Szerencsére versenypályán voltak, nem történt baj, de ha mindez egy erdei úton történt volna, akkor András biztos a fák között találja magát, és következő útja az autóbontóba vezetett volna. Az ijedségből csak arra eszmélt, hogy Döme szépen, komótosan bedöcögött a célba a zöld autóval. Nem értette, mi történt, de csúnyán kikapott. A vereség után az autószerelő műhelyébe mentek, és az öreg munkához látott, kicserélte a hibás alkatrészt.

– Azt tudod, hogy a rugók biztosítják azt, hogy az autó finoman vegyen minden útegyenetlenséget, de a rugó magában nem elég – magyarázott munka közben a szerelő. – A lengéscsillapító neve nagyon jól elmondja mit is csinál. Ha rossz a lengéscsillapító, akkor az autó elkezd lengeni, ami egyre fokozódhat, és ilyenkor a kerekek elpattognak az útról, így elveszti a jármű a tapadást. Ez történt veled a kanyarban, de ez történt volna akkor is, ha gyorsan haladsz egy rossz minőségű úton. Ez a négy henger alakú alkatrész, amit minden rugó mellé szerelnek, nem engedi, hogy az autó belengjen – mutatta az új lengéscsillapítókat Andrásnak. – Csillapítja a lengést, azaz lengéscsillapító. Egyszerű, nem? – nevetett Döme.
– De – válaszolt András, és nagyon szégyellte magát, hogy így viselkedett. Ettől a naptól fogva mindig megfogadta a tapasztaltabb tanácsát, mert egy porcikája sem kívánta, hogy saját kárán tanulja meg, mi a helyes. Ráadásul ez még sokkal menőbb is.