Amikor Szabolcs és Lóri megérkezett a szerelőhöz, éppen egy fehér Škoda Octavia állt le az autószállítóról. Nagyon szomorú képpel nézett az érkezőkre, a bal oldali lámpája törötten lefittyedt, és az orrából is hiányzott egy darab.
– Mi történt? – kérdezte az öreg Saab és gazdája, Lóri szinte egyszerre.
– Lecsúsztam az útról és az árokban kötöttem ki. Szerencsére komolyabb baj nem történt, de sajnos már nem tudtam lábon eljönni a szerelőig – mondta bánatos hangon a Škoda.
Lóri már sok törött autót látott, de most valami furcsa dolgot vett észre az utastérben.
– Döme! Miért akasztottak szatyrot a kormányra? – kérdezte Lóri az öreg autószerelőt, aki éppen befejezte a sérült autó irányítását.
– Nem szatyor az, hanem légzsák! – kacagott a szerelő. – Az a szerencse, hogy nem ismered, mert aki közelről látott már légzsákot, az vagy autószerelő, vagy szenvedett már balesetet. A légzsák a sofőrt vagy az utasokat védi, ha baleset történik.
– Légzsák? De hát ez egy rongydarab a kormányon, nincs is benne levegő!
– Most nincs, mert már leeresztett. Az autó több pontján elhelyezett érzékelők észreveszik, ha az autó nagyon hirtelen lassul, megáll vagy ütközik. Meg tudják állapítani az ütközés irányát és ha szükség van rá, bekapcsolják a légzsákot. A légzsák nagyon gyorsan felfújódik, így az utasok tulajdonképpen egy lufiba ütköznek, nem verik be a fejüket például a műszerfalba. A légzsák életet menthet, vagy enyhítheti a sérüléseket. Mivel a légzsákon lukak is vannak, így a felfújódás után egy másodperccel már le is enged, nehogy nagyon megszorítsa az utasokat. Ennél a Škodánál nem történt nagy baj, de mivel a rendszer észrevette, hogy az árokba esett, így a biztonság kedvéért felfújta a kormányba épített lufit. Ha megnézed, ez a légzsák a kormány közepéből nyílt ki. De mostanában már sok autóban van az utas oldalon is, esetleg az ülésben, de még a tető oldalán is.
– Hát ez fantasztikus! – ámuldozott Lóri.
– De mondok még egy érdekeset. A légzsáknak tudod nagyon gyorsan kell kinyílnia. Ezt úgy oldották meg, hogy két anyagot összekevernek, amelyek egymással reakcióba lépnek, és egy pillanat alatt nagy mennyiségű és forró nitrogéngáz fejlődik, ami felfújja a légzsákot. Pont, mint a szilárd rakéta-hajtóanyagok.
– Rakéta-hajtóanyag van az autókban? Erre álmomban sem gondoltam.
– Az öreg Saabban, Szabolcsban nincs légzsák – magyarázott tovább Döme, – de Tamásban, a Mercedes Vitóban kettő is van. Lóri, te még nem is éltél, amikor a Mercedes bemutatta a légzsákot. Ma már el sem tudjuk képzelni az autókat légzsák nélkül. Sőt én már láttam, motoros kabátot is, amiben légzsákot szereltek. A légzsák az elmúlt harmincöt év alatt már rengeteg életet megmentett.
– És most mi lesz ezzel a légzsákkal? Visszaszereled a helyére?
– Nem, a légzsákot nem lehet visszarakni. Az csak egyszer működik, ezért most ezt ki kell szerelnem, és újat teszek a helyére. Ez már sajnos szemét.
– Szemét? Dehogy is! – csillant fel Lóri szeme. – Úgy látom, nagyon erős anyagból van. Tökéletes bevásárló szatyor lehetne. Éva mindig panaszkodik a gyenge áruházi szatyrokra, csodás táskát tudna varrni belőle. Nekem adod?
– Hát persze! – nevetett ismét Döme és boldogan szerelte ki a leeresztett légzsákot Lórinak.
A sérült Škodának is egy kicsit jobb kedve lett, mert a légzsák, ami megvédte gazdáját, új életre kell.
